Esemény neve Egyetemi Zenekar koncertje
Időpont 19:00 - 21:00
Kategória Művészeti Kar
Típus Rendezvények
Helyszín Egyetemi Hangversenyterem

 

Szeptember 12-én, szerdán 19 órakor az Egyetemi Hangversenyteremben (egykori zsinagóga, 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 5.) a Széchenyi István Egyetem zenekara, a Győri Egyetemi Zenekar ad hangversenyt a zeneirodalom két népszerű művének bemutatójával. A műsor: Rachmanyinov: II. zongoraverseny (szólista: Choi Insu főiskolai docens, művésztanár). Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei. Vezényel: Ménesi Gergely művésztanár. A belépés díjtalan.

A szerdai hangverseny egyben főpróbája a Győri Egyetemi Zenekar szeptember 16-án, vasárnap 18 órakor a budapesti Művészetek Palotájában tartandó műsorának. A budapesti koncerten ugyanezt a műsort a Zuglói Szimfonikus Zenekarral közös zenekarként adják elő.

Ménesi Gergely 14 éve irányítja a Győri Egyetemi Zenekar munkáját, s karmesterként tevékenykedik a Zuglói Szimfonikus Zenekarnál is, és ez a lehetőség teremtette meg a két zenekar közös produkcióját.

Choi Insu zongoraművész 1982-től él Magyarországon, 25 éve tanít a győri Zeneművészeti intézetben. Fantasztikus repertoárral rendelkező aktív előadóművész, aki évente kápráztatja el koncertjeivel a győri közönséget, s gyakran szerepel szólistaként és zenész testvéreivel kamarapartnerként szülőhazájában, Japánban is. Kollégái, hallgatói, a zeneértő közönség körében népszerű, szeretett és elismert tanár.

Az Egy kiállítás képei eredetileg Muszorgszkij (1839 – 1881) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. Az Egy kiállítás képeit egy barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának ihletésére írta 1874-ben. A tájképek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki – rá jellemző módon. A zongoraműből a francia zeneszerző Maurice Ravel 1922-ben készített zenekari átiratot, és ezzel a zenekari átirattal a mű a zeneirodalom, a koncertélet egyik legnépszerűbb művévé vált.

A tételek: Promenade (sétatéma): ötször visszatér a mű folyamán más-más hangnemben és feldolgozásban; összefűzi és elválasztja a különböző karakterű tételeket. A gnóm - Az öreg kastély (Ódon várkastély) - A Tuileriák kertje – veszekedő gyermekek - Bydlo (ökrökkel vontatott, nagy kerekű lengyel szekér. A legkomorabb tétele, a paraszti munka rettenetes nehézségeit fejezi ki). - Csibék tánca a tojásban - Samuel Goldenberg és Schmuyle (a befolyásos gazdag és a szegény koldus zsidó veszekedik) - Katakombák - Holtakkal a holtak nyelvén - A tyúklábakon forgó kunyhó (Baba-Jaga kunyhója, Baba-Jaga: az orosz népmesék gonosz boszorkája) - A kijevi nagykapu.

Szergej Rachmaninov (1873—1943) az oroszországi Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került. Bár zeneszerzőként való elismerése sokáig váratott magára, zongoraművészi teljesítményével, legendás technikai tudásával és ritmusérzékével hamar tekintélyt szerzett, nemzedéke legnagyobb zongoristája volt. Európai és amerikai hangversenykörútjain hármas minőségben szerepelt: mint zongoraművész, karmester és zeneszerző. Rövid svájci tartózkodás után végleg az Egyesült Államokban telepedett le, és amerikai állampolgár lett. Beverly Hillsben halt meg, hetvenéves korában.

Esemény küldése e-mailben E-mail cím
Esemény importálása saját naptárba letöltés

Eseménynaptár